Helló Magyarország!:)
Kicsikét megint elmaradtam az írással, és ennek csupán egyetlen oka van, még pedig hogy lusta vagyok.:') De most itt vagyok, első bejegyzésem 2013-ban, ami azért elég durva! 

Kezdetként remélem mindenkinek kellemesen telt a karácsonya, és hogy kibuliztátok magatokat szilveszterkor!;) Itt kicsit az átlagostól eltérően mentek a dolgok, de hát nem is számítottam rá hogy majd az én kedvemért havazni fog Ausztráliában karácsonykor.:') Szóval, karácsony... Mindig is kíváncsi voltam rá, hogy milyen lehet bikiniben ajándékozni, hogy a költői túlzással éljek.:D Hát most ki is próbálhattam. Volt műfenyő, műkoszorú, egyszóval minden mű volt.:'DD Ugyan itt az a szokás, hogy már december 1-jén feldíszítik a fát, mi maradtunk a magyar hagyományoknál és csak 24-én került erre sor. A végeredmény szerintem igen jó lett, majd rakok fel képeket!:) Bár nem volt minden, ami otthon szokott lenni, mert a halászlé illetve a bejgli is kimaradt, azért viszonylag egész jó volt! Lementünk 24-én a partra is fürdeni, már csak azért hogy kipróbáljuk, és hihetetlen de rengeteg ember volt lent! Mikulás sapkában meg rénszarvas fejdíszben parádéztak az emberek.:') Egyszóval különleges karácsony volt ez, de attól még igen jó!:)
Aztán, szilveszter... Ezzel a egész szilveszteres dologgal úgy voltam, hogy semmi kedvem nem volt a barátaim nélkül bármit is csinálni, aztán végül csak lementünk a partra körbenézni. Te jó ég! Ilyet még életemben nem láttam, annyi ember volt végig a tengerparton hogy már kisebb westbalkán érzése volt az embernek.:'D Volt zene, éjfélkor tűzijáték, aztán mindenki rohant be a vízbe, olyan is akadt aki teljesen pucéran.:') Egyszóval voltak őrült emberek, és tényleg kár lett volna kihagyni, de azért sokkal jobb lett volna barátokkal.:') 
Na hát ennyit az ünnepekről, kinek hogyan telt? Ettetek mákos bejglit helyettem is? Mindenki elkerülte a detoxot?:DD 
És akkor még az újdonságok... Mint már említettem nekünk 29-én kell újra suliba menni, szóval van még egy kis időnk élvezni a nyári szünetet. Anyáéknak ma már menni kellett iskolába, de az eltelt két hétben elég sokfelé jártunk, ismételten, teszem majd fel a képeket!;) Diákmunkát nem sikerült szerezni, viszont van valami sokkal jobb: ma végre elkezdődik a lányfoci! Oh, lehet ezt még nem említettem... Mikor eljöttünk én otthon már két éve fociztam egy lánycsapatban, ami, valljuk be, nem egy túlzottan csajos sport de én akkor is imádom!:) Egész véletlen sikerült összebarátkoznom az első ausztrál csajjal, aki szintén focizik. Csakhogy most az ünnepekre való tekintettel, vagy ki tudja miért, szünet volt, és ma kezdődnek újra az edzések, szóval most izgulok kicsit.:) Nem csak azért mert 4 hónapja nem fociztam, hanem mert mégis újabb társaság és nagy általánosságban semmit nem tudok a fociban angolul.:'D Mondjuk egy-két szónak lehet, hogy nem ártana utána néznem.:') Na hát mindegy, remélem jófejek lesznek és hogy nem felejtettem el még mindent.:) 
Aztán... Bejelentkeztünk itt az egyik ilyen nagy könyvtárba, és újra előjött a Harry Potter rajongó énem.:DD Lehet, hogy csak azért van, mert egyszer már olvastam őket magyarul, igaz, hogy elég régen, de még inkább azért, mert marha jó érzés könyveket olvasni angolul, és teljesen érteni is.:) Az anyanyelvemen mindig is imádtam olvasni, sőt, írni is, de teljesen más egy idegen nyelven, és már kezdek belejönni.:) Ki tudja, lehet a végén még nekiállok angolul írni.:'D 

Na jól van, mennem kéne még kideríteni, hogy egyáltalán hol van a focipálya, meg persze rakok fel képeket, úgyhogy tessék megnézni!;)
Sziasztok!(:

Sziasztook!:)
El sem tudom hinni, de ma vagyunk itt már kerek négy hónapja! Egyszerűen észrevehetetlenül elment ez a pár hónap, azt hiszem mire magamhoz térek már a ferihegyi reptéren fogok ácsorogni.:) 

Nos, mivel igen rég írtam, igyekszem bepótolni a dolgot... Pontosan egy hét maradt a sulimból, hogy helyesbítsek, már csak plusz négy nap.:'D Ez szintén olyasmi, amit nem tudok elhinni. Otthon valahogy benne van az emberben az érzés, hogy ez az utolsó hét, juj de jó, itt én valahogy nem érzem ezt, ennek ellenére juj de jó.:DD Szóval még négy napig kell hordanom a 40 fokban nem túl kellemes viseletet, az egyenruhát, még négy napig kell türtőztetnem a körömlakkozni vágyó énemet de utána szabadsáááág!:) Várom már! Öcsém két héttel tovább jár suliba, anyuméknak pedig eleve csak két hét a szünetük, nem pedig két hónap mint nekem, szóval enyém lesz a ház.:P 

Szóval a nyári szünet... Egyelőre még semmi konkrét terv nincs, szörf tanfolyamra akarok menni, az biztos.:) Már tényleg ideje lenne valami ausztrál dolgot is kipróbálni.:P Csak hát a német barátnőim két héten belül hazamennek, a magyar csaj pedig jövőhéten szintén hazafelé veszi az irányt, előbbiek hosszútávra, utóbbi csak látogatni. Szóval azt tervezem hogy kerítek valami diákmelót, mondjuk a Sea Worldben, és lefoglalom magam.:D Meg hát nem ártana kicsit többet barátkozni vérbeli ausztrálokkal.:) Na majd rajta leszek!

Ez a hét pedig már amúgy is laza... Már az összes feladatomat beadtam, minden tesztet megírtam, minden lehető dolgot prezentáltam, tanulás letudva.:') Még nem kaptam mindenre jegyet, de van ami már tuti. Az biztos hogy matekból A leszek év végén, ahogyan art-ból is. Science-ből van két B+om, meg most a vizsgám A lett, szóval abból fogalmam sincs hogy végeredményben mit kapok, modern historyból sok minden függ attól hogy az év végi prezentálós munkám milyen lett, az angol pedig még kérdéses. Szóval így állok a dolgokkal, aránylag nem lesz olyan rossz szerintem.:) Mondjuk már várom a következő évet, a japánra főleg kíváncsi vagyok! Meg hát az sem elhanyagolható tényező hogy én februártól már 11.-es  leszek, ezzel a 4 hónappal letudva a 10.-et.:PP

Amúgy általánosságban minden jó. Az időjárás folyton melegszik, olyan 28 körül járunk szerintem, de ez csak egy tipp. Suliban, egykor, a tűző napon, az egyenruhában én úgy 50 foknak saccolnám.:'D Bár most huzamosabb ideig az volt, hogy hét közben meg lehetett sülni de hétvégére lement 20-on valahányra, felhőkkel, széllel. Reméljük ez hamar elmúlik!:) Előző hétvégén például már jó volt az idő, voltunk a Wet'n'Wild-ban ami egy csúszdapark szerű vidámpark, vagy nem is tudom mit írjak. Nagyjából úgy ötszöröse egy otthoni Aqua World-nek és a kivitelezés is kicsikét magyar átlagon felüli.:D Mondhatnám úgy is hogy rohadt jóó! Elképesztő csúszdák és hullámvasutak vannak, nem ragozom, mert reggelig írnám hogy mi minden van ott.:') 

Na jól van emberek, mennem kell még ezt meg azt csinálni, de szerintem rakok fel pár képet, szóval tessék megnézni!;)
Nasziasztook!(:

Helló mindenki!:) 
Gondoltam jövök, szórakoztatom kicsit a nagyérdeműt, jobb dolgom nem lévén.:') 

Tulajdonképpen az az igazság, hogy lenne jobb dolgom is... Azaz hogy angolra kéne "házit" csinálnom, de hát az várhat!:D Mondjuk most mintha kicsit bekeményítettek volna, egyre több dolgot kell otthon is csinálni...:'/ Angolra valami könyvet kell kiolvasni, videókat meg filmet találni hozzá, képregényt rajzolni, persze mindez legyen szatirikus, és mindenről írjak 350 szót. Hogyne, minden vágyam!:D Töriből is valami hasonlóan brutális dolgot kell csinálni, egy füzetnyi vázlattal az első világháborúról meg Ausztrália szerepéről, ehhez kapcsolódó power point-ot meg egy 10 perces előadást... Alig várom!:') És ha mindez nem lenne elég, pénteken PE vizsga, amiből a tudásom úgy nagyjából megközelíti a nullát... Király!

Na de valami pozitívat is! Az idő egyre jobb, bár az elmúlt két nap az esőzéseivel kivétel, ami ugyebár erősíti a szabályt.:)  Szóval közelítünk az átlag 30 fok felé, a hétvégéket leginkább csak vízközelben lehet kibírni, de hát itt vízből nincs hiány!:) És ha már ilyen jóra fordult az idő, megjelentek a boltokban a mézeskalács házak, karácsonyfa díszek, meg minden ami angyalos-rénszarvasos (magyarán giccses:D), azaz teljes gőzzel készülnek a karácsonyra, úgy szeptember óta.:D Akkor láttam az első díszeket a Colesban, kicsit ledöbbentem, de hát ez nem változtat a dolgokon, kíváncsi vagyok milyen lesz bikiniben karácsonyozni.:) 

Addig azonban még lesz Halloween is, érdekel, hogy itt mégis hogy zajlik az ilyesmi, azt hiszem öcsém mondta hogy Surfersen lesz valami halloweeni fesztivál, de hogy mikor, azt nem tudom.:') 

Na, ennyi lett volna mára, semmi különleges, viszont gondoltam pakolok fel képeket, csak hogy örüljetek.:P
Nasziasztok!(:

Szisztok!:) 

Hát ennyi volt a tavaszi szünet, több a semminél, de azért még kicsit kibírtam volna egyenruha viselés nélkül.:) De nem esek kétségbe, 8 hét van még hátra, azaz a negyedik term, és itt a nyári szünet! Vagy a karácsonyi, így is lehet mondani.:)

Szóval a mai első nap a szokásos volt, eltekintve pár apró változástól. Először is, már nem lehet harisnyát hordani! Annyira nem rázott meg a dolog, már hónapok óta nem hordok harisnyát, de azért vicces, hogy még az is benne van a házirendben, hogy csak a második és a harmadik term-ben lehet harisnyát hordani.:') És akkor is csak feketét! Úgy van, nem lehet ám akármilyet, az egyenruha az egyenruha...:') Tényleg, most jutott eszembe hogy ígértem képeket az uniformisról, és nem kaptatok! Rajta leszek!;) Másrészt pedig... Ami leginkább változott, az a science. Mivel én ilyen alap, mindent-bele science-re járok, így minden termben máson van a hangsúly. Az előző term a Marine Studies-ról szólt, ami mint már említettem tengerbiológia, az utolsó 8 hétben pedig Chemistry, azaz kémia lesz. Kíváncsi leszek, a kémiát még magyarul se értem, nemhogy angolul.:') Mindenesetre új tanárt is kaptunk hozzá, kevésbé tűnik szimpatikusnak, mint az elődje, de hát még csak egy órám volt vele, majd minden kiderül.:) Ezen kívül más nem igazán történt, ami újdonság, mindenből új anyagot veszünk, kaptam egy rakat matekházit, pénteken pedig PE vizsga... Király!

Na és amúgy... Kia "kérésére", miszerint írhatnék többet az ausztrálokról, hát itt van, tessék: Tulajdonképpen nem is értem, hogy eddig miért nem írtam még az itt élő emberekről, hiszen elképesztő a különbség.:) Már eleve kinézetben is, és hiába nem a külsőségeket kell nézni, ebben is teljesen mások. Egyáltalán nem érdekli őket hogy miben néznek ki hülyén, és miben nem, ez a nemtörődömség pedig leginkább abból indul, hogy itt sokkal toleránsabbak az emberek, nem érdekli őket semmi, ami nem fontos, vagyis a külcsín. Na persze nem arra gondolok, hogy mindenki elhanyagolt és trehány ruhákban jár, hanem sokkal merészebbek. Itt például (persze, időjárásból is kifolyólag) bárhol járhatsz mezítláb, nem keltesz feltűnést. De tényleg bárhol, értem ezalatt az utcákat, a bevásárlóközpontokat, és minden egyéb közhelyet.:) Ha mi, mint jól kulturált, európai emberek ebbe belegondolunk, akár hívhatjuk ezt undorító szokásnak is, de nekem valahogy mindig a 'laza' szó jut eszembe, és bevallom, én is szoktam 'ausztrálosdit' játszani.:') És most hogy így kibeszéltem minden aussie ember kinézetét, térjünk át a belsőre. Mert itt még nagyobb eltéréseket vehetsz észre!:) Olyan szinten nyíltak, barátságosak az emberek, hogy el sem tudjátok képzelni. Lemész a partra, vagy egyszerűen csak szembejön valaki az utcán, és köszön, mosolyog.:) Nem is ismered, sose láttad még, de megjegyzi, hogy milyen szép az idő vagy valami hasonló baromságot mond.:) És ugyan ez megy a boltokban is... Magyarországon maximum egy "Mit akarsz?"-ot vársz el, itt pedig bemész, "Helló, hogy vagy? Jól, na az király! Hallom nem ausztrál vagy, honnan jöttél? Ó, Magyarország? Budapest! Igen, volt ott egyszer az unokahúgom barátjának a húga, azt mondta szép hely. Amúgy miben segíthetek?:)". És nem hazudok, ez tényleg így megy mindenhol.:) Elképesztő, és egyszerre jó érzés ilyen emberek közt élni. Sokkal pozitívabban, lazábban állnak hozzá a dolgokhoz, és ez szerintem nagyon jó.:)

Na jól van, mennem kéne tanulni, majd írok!
Sziasztok!(:

Helló!:) 

Hát meg is volt a Sydney-i kiruccanás, hétfőn este már itthon is voltunk. Jó volt ez az öt nap nyaralás, bár igen hideg volt ott, minden nap hosszúnadrág+bőrdzseki volt az ajánlott viselet.:/ 

Na de szóval, valamit Sydneyről...:) Jó hely, nagyjából minden nap városnézés volt terítéken, egyszer voltunk egy strandon, ahol ugyan rengetegen fürödtek, de mi inkább kihagytuk, ezen kívül pedig igyekeztünk minden látványosságot útba ejteni. A szállásunk elhelyezkedése már alapból vicces volt, mert apum 30 perc sétára a központtól, a King's Cross-on foglalt szállást, mint (utóbb) kiderült, a piros-lámpás negyedben.:'DD Nos igen, érdekes arcokkal találkozhatott az ember este...:'D 

Első nap, miután kipakoltunk, körbejártuk a várost. Voltunk a kínai negyedben, mászkáltunk a hatalmas házak között, láttuk a St Mary Cathedralt is, de majd mindenről teszek fel képet.:) Elmentünk természetesen az Opera Házhoz is, és ugyan rengeteg ember mondta már, aki Sydneyben járt, hogy mekkorát csalódott az Opera Házban, én ezt valahogy egyáltalán nem éreztem.:) Szerintem lenyűgöző építmény, nekem nagyon tetszett, nem is értettem, hogy miért csalódtak egyes ismerőseim.:') Második nap vettünk ilyen egész napos jegyet ezekre a Hop-On Hop-Off buszokra, tudjátok, piros kétemeletes városnéző járgány.:) Szóval azokkal jártunk mindenfelé, volt ahol leszálltunk, mászkáltunk fél órát aztán folytattuk az utat.:) Voltunk a Sydney legszebb strandjának nevezett Bondi Beachen is, ami valószínűleg csak a Sydney-i embereknek olyan nagy látványosság, mert pontosan úgy nézett ki, mint minden átlagos strand itt, Surfers Paradise-on.:) Aztán a legközelebbi leszállás Darling Harbourben volt, a legjobb hely Sydneyben.:D Legalábbis szerintem.:) Engem nagyon megfogott, olyan jól meg van csinálva az a hely te jó ég! És ott van a Sydney Aquarium is, amibe harmadnap el is mentünk, na az volt a másik! Gyönyörűű! Nagyon jól megcsinálták, egy teljes labirintusnyi akvárium-rendszer van a hatalmas felhőkarcolók között, elképesztő!:) Volt ott minden, cápa, dugong, hatalmas teknősök és ráják, és a legkülönbözőbb fajta halak. De persze, újra, majd nézzétek meg  képeket!:)

Még aznap estére volt jegyünk az Opera Házba az Aidára, bár azt hiszem ezt már említettem.:) Nagyon jó volt, egyrészt azért mert máskülönben nem láthatod belülről az Opera Házat, másrészt pedig, nos, hát...végre vehettem fel magassarkút.:P Szóval igen jó volt, valahogy 11 vagy fél 12 körül végeztünk, és taxival mentünk haza. Igen ám, csak hogy útközben elkocsikáztunk egy profin felszerelt, komplett helyszínelés mellett. A taxis volt oly kedves, és elárulta, hogy lövöldözés volt, MEGINT. Ezt így mondta, a szállásunktól öt percre.:| Mi meg így mind apumra néztünk, hogy te is jó helyen foglaltál szállást...:'D Harmincadikán vettünk komp jegyet és átmentünk egy Manly nevű kisvárosba, ami a turisták egyik kedvenc helye strandja, illetve éppen aktuális kiállításai miatt. Tényleg nagyon szép volt, teli volt emberekkel, előadókkal, vásárral, egyszóval bulival.:) Délután visszakompoztunk, és felmentünk a 309 méter magas Sydney Towerba, ami Sydney legmagasabb, illetve Ausztrália második legmagasabb építménye (a Q1 után, ami itt van Surfers Paradiseon).:) Szép volt a kilátás, durva volt mindent körbelátni, de nagyon jó.:)  Utolsó nap még elmentünk gyalog a Darling Harbourig, mert mellette van egy kínai kert, ami állítólag gyönyörű, de sajnos nem tudtuk megnézni, mert filmforgatás miatt zárva volt.:/ Így hát még mentünk egy kört a Monorailel (az egy kb 20 méteren menő vonat), voltunk a Big Marketben, aztán végül hazafelé vettük az irányt.:)

Jó kis öt nap volt ez, nekem tetszett Sydney mindennel együtt, de akkor mondok most valamit: nincs ausztrál hangulata! Nem viccelek, ez nekem nagyon feltűnt.:D Valahogy úgy az egész városból hiányzik ez a hangulat, vagy én nem is tudom. Jónak jó, de semmi különleges, semmi megfogó, egyszeri városnézésre remek, de nem élnék ott. Surfers Paradise nekem ezerszer jobban tetszik, ha egyszer Ausztráliában kéne élnem, már úgy értem hogy véglegesen, én biztos hogy ezek után is Gold Coastot választanám, és nem a nagyvárost!:)

Nos, van még egy hét szünet, lazítunk, lélekben készülünk a sulira.:P Aztán meg már lassan nyááár!
Mennem kell, még fel szeretném rakni a képeket is!
Nasziasztook!(:

Sziasztok!:)

Hát végre itt a várva várt szünet, egy utolsó pénteki nap után, amin nagyjából a fél suli volt bent végre van két hetünk lazítani a kb. 30 fokos tavaszban.:) Na jó, 30 fok talán nincs, de majdnem! 

A mai nap elég lazán telt, lementünk a magyar csajjal, Wandával a partra napozni, igen meleg volt.:) Aztán haza jöttem, filmet néztünk, és este még lementünk futni. Pár hete Wanda kitalálta, hogy fussunk, úgyhogy hétfőtől csütörtökig minden nap reggel körbefutjuk a szigetet ahol lakunk, Chevron Island-et.:) Mostanában pedig hétvégi estéken is lejárunk futkorászni, amikor már lement a nap, csak akkor a parton futunk, a homokban. Nagyon fittek vagyunk!:)

Jövőhét csütörtökön pedig irány Sydney!:) Öt napra megyünk, repülővel, sőt, már jegyet is vettünk az opera-házba! Biztos jó lesz, már nagyon várom, végre valahova felvehetem a magassarkúm.:P Szóval egyelőre ez a helyzet állása, ha minden igaz akkor a második héten valami szörftanfolyamra is beiratkozunk, mert ha már egyszer Ausztrália, legalább szörfözni tanuljunk meg, nem?!:D Jó kis két hét lesz, érzem én!

Na és a suli... A matek dolgozat marha nehéz volt, azt hittem tök szar lesz, és kiderült hogy A- -t kaptam rá! El se hittem, nagyjából semmit nem tudtam.:D A matek és a töri doga pedig még nem lett kijavítva, úgyhogy azokról semmit sem tudok, bár aránylag tudtam mind a kettőt.:) Na de ez a matek A-... Nagyon meglepődtem.:D Legalább annyira, mint amikor a science tanár kijelentette, hogy én írtam a legjobb vizsgát az osztályban.:) Azóta minden alkalmat megragad hogy rábeszéljen a Marine Studies-ra, ami valami tengerbiológia-féle magyarra lefordítva.:') Hát majd meglátjuk, lehet megpróbálom.:) 

Na, mennem kell mert megérkeztek páran Skype-ra, és ki nem hagynám az alkalmat.:P
Nasziasztok!(:

Helló mindenki!:)

Most csak egy gyors bejegyzéssel jöttem, ugyanis sikerült megoldanom a képes kérdést!:)
Itt tudjátok megnézni: KÉPEK
Igyekszem majd minden apróságról képet feltölteni, bár nagyon sok kép kéne ahhoz, hogy eltudjátok képzelni, hogy milyen itt élni.:) Mint a filmekbeen. Remélem happyend lesz.:$

Na, megyek én még aludni mert korán van, nektek meg jó nézegetést, és ha bármi konkrét dologról szeretnétek képet, akkor szóljatok!;)
Nasziasztok!(:

Hát sziasztook!:) 
Ezer éve nem írtam, ez csupán annak tudható be, hogy majdnem egy hónapig nem volt netünk! Ne, ne is kérdezzétek, én sem tudom hogy éltem túl.:')

Szóval... Rengeteg minden történt azóta. Majdnem minden nap történik valami említésre méltó, szóval most lesz mit írnom.:) A képeket pedig majd megpróbálom megcsinálni, remélem Hell segítségével már menni fog.:)

Na hát... Valamivel kezdenem kell.:) Megvoltak az interjúk a következő tanévre vonatkozó tantárgyakról. Akkor sorolom mi mindent fogok jövőre tanulni: Maths B (Nos, ez még nem biztos. Időközben átkerültem Maths B-be, amiben nem unatkozom de legalább nem is értem hogy mégis mi a franc van.:DD Szóval ha ezt sikeresen elvégzem akkor mehetek jövőre Maths B-be, ha nem akkor Maths A-be kerülök.), English, Business Organisation and Management, Japanese (Azaz magyarul japán, amire nagyon kíváncsi leszek.:DD Mekkora lenne úgy haza menni, hogy beszélek angolul, japánul és magyarul?!:D), Visual Art (ezt csinálom most is), és Modern History.:) Már várom, főleg, hogy én januártól már 11.-es leszek, ami azért vicces, mert így 10.-es csak 5 hónapig vagyok.:') Amúgy a suliban egyelőre minden király, már kaptam azóta egy A-t egy rajz munkámra, B-t a töri dogámra és B-t a science munkámra.:) Szerdán volt science vizsgám, amire tök sokat tanultam, ennek ellenére semmit nem tudtam belőle.:'D Holnap lett volna külön tesi vizsga (ami nagyjából fizika és biosz keveréke) de végül is nem most írjuk meg.:) A jövő hét az utolsó, és azután már szünetünk van!:) Azért az utolsó héten még írunk matekból, angolból és töriből...Király!

Aztán, mi van még.:) Az otthoni házunkat végre, nagy nehezen kiadtuk egy svájci-magyar házaspárnak (vagy családnak? fene tudja). Szóval ez most király, egy hónap szünetelés után a netünket is bekötötték tegnap, már alig vártuk.:) A magyar csajjal igen jóban vagyok, egyik hétvégén írtunk két palackpostát és fel akartuk adni. De hát itt hiába dobjuk be a strandon az óceánba, kihozzák a hullámok. Így alakult hogy illetéktelenül bejutottunk egy Southporti kikötőbe, és három férfit megkértük, hogy amint kihajóznak, dobják már ki a nyílt tengeren a palackpostáinkat.:'DD Vicces volt, mert először azt hitték, hogy minket kéne elvinni Sydneybe.:) De annyi biztos, hogy ha ez lett volna az eredeti terv, tuti elvittek volna.:'D 

Szóval történnek itt dolgok, minden hétvégén megyünk valahova. Már csütörtökön meg kell szervezni egy hétvégét, hogy anyuékkal is eltudjunk menni erre-arra meg másokkal is kitudjunk mászkálni. De nem baj, megoldható!:)

Mennem kell lassan, mert még a képeket is meg szeretném csinálni.:)
Nasziasztook!(:

Jó estét minden ausztrálnak, valamint jó reggelt a magyaroknak!:)
Gondoltam jövök, szórakoztatom a nagyérdeműt, ha van rá igény, ha nincs.:) 

Csak hogy valami negatívval kezdjek, a fényképeket egyszerűen nem sikerült elintéznem. Egy külön blogot akartam indítani erre a célra, aki jártas blog.hu-n az tudja, hogy van külön sablon fotó blognak, el is készült, de egyetlen képet sem tudtam feltölteni, mert mindre azt írta, hogy túl nagy... Idáig jutottam a tudományban, akinek van bármiféle tapasztalata/ötlete, az egész nyugodtan megoszthatja velem!:)
Ha mindenáron akartok valamit nézegetni rólam, kövessetek Instagram-on, gfruzsi néven futok.:) 

Amúgy pedig mondhatnám, hogy nincs újság, holott pedig csak újdonságokkal vagyok tele, szóval nem ússzátok meg.:) Már most a következő tanévvel kapcsolatos dolgok zajlanak, kaptunk egy egész könyvet a helyzetről, itt kb. a 11. a legfontosabb év, gondolom én.:) Míg 10.-ben négy kötelező és két választható tantárgy van, addig ez 11.-ben megváltozik, 2 kötelezővel (angol illetve matek) és 4 választhatóval. Minden diáknak interjúkat kell foglalni a neten, ahol a tanárokkal beszélgetnek 10-15 percben a terveikről, lehetőségekről, ehhez ajánlatos tantárgyakról. Elég komolyan veszik ezt az egészet, kicsit ijesztő.:) Szóval én 27-én megyek egy ilyen elbeszélgetésre, remélem túlélem.:P

Ezen kívül minden jó, a külön tesimet nem változtattam végül meg, mert a további lehetőségek még rosszabbak voltak.:') Kibírom már ezt a term-et... Túl vagyok ezen kívül már egy matek, illetve egy töri dolgozaton is. Bár a mateknak már meg van az eredménye, és többen azt állítják, hogy A-t (magyarban ötösnek felel meg) kaptam, én nem tudom biztosan, mert rohadt hülye osztályozási rendszer van.:'DD A töri pedig még nem lett kiosztva.:') 

Szóval minden jót leszámítva egy valami rossz még is csak akad... Nem vagyok nemzetközi diák, vagyis nem számítok annak. Ezt nem tudtam kezdettől fogva, csak feltűnt, hogy nem a nemzetközi tanár alatt vagyok, meg nem mehettem a nemzetköziekkel egy egyetemlátogatásra, szóval megkérdeztük, hogy mégis mi a helyzet. Kiderült, hogy ugye mi ideköltöztünk családostól, és a vízumunkból kifolyólag nem számíthatnak be a nemzetköziek közé... Hát marha jó, egy csomó program van szervezve az international students-nek, és én egyikben sem vehetek részt, már a vízumunk másmilyen... Mondom király.:/

Hát mindegy, ez van. Angolozunk egyfolytában, már majdnem három hete itt vagyunk, te jó ég.:) Nagyon gyorsan telik az idő, remélem mire észbe kapok már az angol is menni fog anyanyelvi szinten.:)
Na, mennem kell, de majd jelentkezem!
Sziasztok!(:

Helló mindenki!:)
Borzalmas a netünk, szóval egyelőre csak hébe-hóba tudok jelentkezni, meg hát sok a dolgom.:) 

Először is: el se hiszem, hogy már a második hetet kezdem a suliban!:O Te jó ég!:') Minden nap történik valami, mire hazaérek a suliból már teli vagyok történetekkel.:) Örülök, hogy jár egy magyar csaj is, mert így legalább egyetlen ember van, akivel tudok napközben az anyanyelvemen kommunikálni, meg hát vicces, amikor az ausztrálok csak ráncolják a szemöldöküket, mert nem értik, hogy mégis mi ez a beszéd.:') Amúgy jóban vagyok pár némettel, egy spanyol csajjal, meg hát úgy összességében jó pár ausztrállal.:)

Egyébként az egész rendszer teljesen különbözik az otthonitól. Van négy alap óra, és ezen kívül kettő szabadon választható.:) A négy alap a matek (ebből van A, B, és C osztály, nehézség szerint), a tesi (amin szintén választanod kell, hogy mit akarsz, a sakktól kezdve a jógán át az ausztrál fociig bármit csinálhatsz!), történelem (itt a modern és az ókori töri közül választhatsz), és egy tudomány óra (sima science, biology, chemistry vagy sose). A maradék két tantárgyadat pedig neked kell kiválasztani, nekem a teljes órarendem így fest: Maths A, PE Touch (ami egyfajta ausztrál foci, leginkább női), Modern History, Science, és a két választhatóm az Art és egy plusz külön PE, amit meg akarok változtatni, mert így minden csütörtökön hurcolnom kéne a sportegyenruhámat is, amihez nincs kedvem.:D Szinte egyáltalán nincs házi,bár végül is 6 órát bent vagyunk, nehogy már még otthon is tanulni kelljen!:) Mellesleg ma kaptam meg a suli egyen-laptopját, ezen csinálunk mindent, úgy hogy végre nem kell mindent füzetbe írnom.:) 

Apáék ma kezdték a nyelvsulijukat, sokat fognak szenvedni, főleg anyum aki egy szót nem beszél angolul.:') Hát majd megtanul! Már fürödtünk a tengerben is, igazából nem olyan vészes, leginkább az teszi az időjárást kibírhatatlanná, hogy egyfolytában fúj a szél. Máskülönben tök jó idő lenne... Szombaton jártunk egy japán étteremben, ahol már 2008-ban is többször voltunk, szóval felidéztem a krokodil illetve a kenguruhús ízét is.:') Annak, aki úgy gondolja, soha nem fog ilyesmire vetemedni, elárulom, hogy a krokodilnak szakasztott csirke íze, a kengurunak pedig totális májkinézete van.:D Elég durva,én anno nem erre számítottam.:) 

Mellesleg eltelt már a hétvége, mi pedig még nem költöztünk el. Nem is fogunk egy darabig, mert ugyan már kivettünk egy lakást Chevron Islandon (ami nagyjából 5 perc kocsiútra van a tengerparttól), de csak 19.-e után költözhetünk be...:/ Hát mindegy, kibírjuk még addig itt!:)

Nos, mennem kell, még el akarom intézni a képeket is.:)
Sziasztok!(:

Hát sziasztok!:) Megérkeztünk!

Igazából már csütörtökön, csak eddig még nem kerültem túlzottan net közelbe.:)
A 30 órás út igen jó volt (a 30 óra ellenére is), mert business classon jöttünk, ami azt jelentette, hogy mindenkinek volt egy ágynyi helye, és elképesztő kiszolgálás volt.:) Amikor megérkeztünk el se tudtam hinni, hogy megint itt vagyunk!:') Teljesen más a levegő, és esküszöm, hogy még a felhők is máshogy állnak!:) 

Amióta itt vagyunk sok minden történt. Az apartmanunk a 13. emeleten van, és már az első napom béreltünk autót, viszont ma végre vettünk is egyet. Csütörtök óta házakat, lakásokat, apartmanokat járunk megnézni, ugyan van még két hetünk itt, de apum már most hétvégén költözni akar.:) Több lehetséges hely is van, bár elképesztő, hogy mennyire nehéz 3 szobás lakást találni errefelé.:O Egyszerűen nincsenek rá berendezkedve...

Na és a suli... Ma voltam másodszor, mert tegnap volt a beiratkozás, de akkor még nem voltak óráim.:) Ma reggel nyolckor az egyenruha boltban kezdtünk, vettünk egyenruhát nekem, borzalmas, elhihetitek.:) Majd készítek képeket, csak hogy tudjatok sajnálni!:) Utána körbevezettek, az egész suli területe van vagy 13 hektárt, elképesztően nagy, minden percben el akartam tévedni.:') Az egész nap egy életnek tűnt, és teljesen más az egész rendszer, mint itthon.:) Az órák között nincs szünet, egyáltalán! Van egy 45 perces szünet, aztán három óra múlva egy 35 perces, és ennyi. Így első napnak nagyon durva volt, de majd megszokom! A tanárok kedvesek, a diákok nagy része barátságos és jó fej volt, szóval minden rendben volt. Van egy magyar csaj még rajtam kívül, szóval túlélhető a helyzet.:)

Amúgy az időjárás elég változó, ha süt a nap akkor nagyon meleg van, ha árnyékban vagy akkor pedig megfagysz.:') Igazából hosszú gatyás+pólós idő van, határeset, lehetne már nyár!:)

Na jól van, most mennem kell, mert itt lassan már aludnom kéne.:) Majd írok, amint lesz újság (bár az nagyjából minden nap van!).
Sziasztok!(:

Sziasztok!:)
Nos így, egy nappal az utazás előtt, még mindig ott tartok, hogy nem hiszem el!:) 

Egyszerűen tényleg nem fogtam még fel. Mintha tegnap lett volna a 2008-as nyaralás, ami után folyton nyúztuk apuékat, hogy menjünk már vissza. Erre tessék, 4 évvel később itt ülök bepakolva, egy megmaradt nappal "az életemből".:) 

Az utolsó napomat azonban már nem pakolászással töltöm, kimegyek a Kopaszi-gátra, amolyan búcsútalálkozóra a barátnőimmel.:) Egy tökéletes nap lesz, érzem én! 30 fokot mondanak, kimegyünk még barnulni kicsit, mielőtt elhúzok a 20 fokos télbe.:/ Tessék, sajnáljatok!:)

Amúgy az egész ház dobozokból áll, mintha robbantottak volna.:') Viszont én már szinte teljesen kész vagyok a pakolással, a cuccaim két jókora bőröndöt tömnek ki, és még van egy kézipoggyászom is, ha minden rendben lesz így pont el fogok férni.:) Mondjuk ha úgy nézzük, hogy az egész életemet 2 bőröndbe vagyok kénytelen belegyömöszölni... Nem egy nagy engedmény.:)

Nos, most mennem kell, mert akad még mit bepakolni, de amint megérkeztünk jelentkezem!;)
Nasziasztok!(:

Helló emberek!
Nagyon sajnálom, hogy ennyit késett a bejegyzés, csak hát szerdától máig nem jutottam gépközelbe... Holott pedig már szerdán volt újság. Igen, megjött a vízum!:)

Pontosan aznap, július 11-én van a névnapom is, és tulajdonképpen nem is számítottam rá.:) Meg lettem köszöntve, ajándékok miegymás, ott volt barátnőm is így bevonultunk a szobámba. Egyszer csak benyit apum, hogy kaptam még egy ajándékot. Esküszöm, először arra gondoltam, hogy a macskám behányt, és nekem kell majd feltakarítani, vagy valami.:D Erre teljesen lesokkoltam, amikor elárulta, hogy megjött a vízum.:) Aztán persze meg marhára örültem!

Most van kicsit több, mint egy hetünk, hogy mindent elintézzünk. Nem sok, de nem is kevés. Bőröndvásárlás, egész napos pakolászás és dobozcímkézés teszi ki a napjainkat.:) Már most úgy néz ki a ház, mint ahol robbantottak. Ugyanis nagy a valószínűsége, hogy a hármas kiscsalád kiveszi a házunkat, szóval kénytelenek vagyunk mindent leköltöztetni a pincébe. Hát, nem kis munka.:)

De nem panaszkodom, erre vártam!:) Így hát 24-én este indulunk, ottani időszámítás szerint pedig 26-án reggel érkezünk. Először suliba meg a legelső hétfőn, azaz 30-adikán kell mennem.:) Ami azt jelenti, hogy lesz 4 teljes napom! Juhéé!:)

Nos, most már mennem kell pakolni, de majd jövök a hírekkel!
Na sziasztok!(:

Hát jónapokat kívánok!:)
Bárki is mondta azt, hogy egyszer fent, egyszer lent, olyan igaza volt, mint Makó Jeruzsálem. Ja, ennek semmi értelme! Annyi baj legyen!:)

Ugyan a tegnapi posztom teljes mértékben negatívra sikeredett, alapjáraton nem vagyok egy pesszimista ember, szóval ma úgy keltem fel, hogy ennél már csak jobb lehet. S lőn!:)

Ma volt egy házaspár háznézőben, kibérlés alapos gyanújával. Ugyan tény ami tény, szerintem ők se teljesen normálisak, ahogyan az aberrált pasas se volt, de hát úgy tűnik nekünk már csak ilyen jut.:') Bár mikor elmentek, nem gondoltam hogy valaha is jelentkezni fognak, aztán még ma felhívta apumat az ingatlanos, hogy akkor érdekelné őket a ház, egyezzünk meg árban meg a formaságokban.:) Lekopogom, mert nem szeretnék előre inni a medve bőrére, de nagyon jó lenne ha kivennék!:)

Ja, és hogy miért nem normálisak... Egy fiatal házaspár, 5 hónapos babával. Nos, a házunk/kertünk minden, csak nem bababarát. A fickó Németországban dolgozik, így a nő ideje legnagyobb részét egyedül töltené a 400 négyzetméteres (!) házban, ahol ugye a baba miatt nem tudna se medencézni/szaunázni/biliárdozni se egyéb szórakozási módszert kipróbálni, ergo mi a francot fog itt magával kezdeni?! Igazság szerint nem az én dolgom, de azért tényleg fura. A másik, hogy a csávót az izgatta a legjobban, hogy be van-e kamerázva a kert (miért lenne?!) és hogy mi van a szomszédokkal... Esküszöm, ez már tényleg vicces hogy mi ilyen nemnormálisokat fogunk ki...:')

Szóval ugyan tegnap azt írtam, hogy ez alatt a hónap alatt semmi pozitív nem történt, ez nem igaz! Meglett a felsőfokúm angolból!:) Úgy indult a dolog, hogy kint a sulimhoz kell csinálni egy angol vizsgát, pontosabban egy IELTS angol vizsgát, ami alapján vagy pár hónapnyi felkészítő tanfolyamra utalnak, vagy egyből járhatok suliba. Nos, ki a francnak van kedve bármiféle felkészítésre járni?! Szóval elmentem, a szint, amit el kellett volna érni, hogy megússzam a tortúrát a 4,5 volt, nos én 6,5-et értem el, ami magyar viszonylatban a felsőfok alsó határa.:) Kicsikét ledöbbentem, amikor kiderült a dolog...:) Főleg, amikor apum elújságolta, hogy most vezetnek be valami olyasmit, hogy magyarosítani is lehet a nyelvvizsgát, ami azt jelenti, hogy ha itthon maradnánk, akkor is lenne egy felsőfokúm. Ami azért nem semmi.:)

Nos, még így a végére egy gyors helyzetjelentés: az ügynökség, akik intézik ezt az egészet most épp Németországban vannak, de ha visszajöttek, apum majd kifaggatja őket, hogy mégis mi lett volna, ha nem toljuk el a jegyeket, ahogy azt ők tanácsolták. Így most úgy tűnik, hogy 24-én megyünk, hát én már csak annyit mondok: úgy legyen!:)
Na sziasztok!(:

Sziasztok!:)
Kedd van, 26-a és fél 10, nekem rég az átszállásokkal illetve a légi koszttal kéne foglalkoznom, ehelyett itthon ülök, a szobám ugyan olyan mint máskor, sehol egy bőrönd, sehol egy doboz... Mi is történt?!

Szóval ahogy azt már említettem, csütörtök volt a határidő, a vízum nem jött meg én pedig már aznap letettem arról, hogy mi kedden útnak induljunk. Az ügynökség még aznap is győzködte apumat, hogy ne toljuk el a repülőjegyet, meg lesz a vízum keddre... Aha, tényleg úgy tűnik. A repjegyünkkel még csütörtökön várólistára tettek, de lövésünk sem volt, hogy mikor fogunk menni. Hát és most van kedd, amikorra állítólag "biztosan" megjött a vízumunk, bár nekem valahogy nagyon nem úgy tűnik... Az is kiderült, hogy július 24-énél nincs korábbi időpont, amikor lenne négy szabad hely, szóval most nagyon úgy tűnik, hogy egy hónapot csúszik az egész utazás. A szállásfoglalás is el lett tolva négy héttel, és most már az lenne igazán nagy kib*szás, ha ezalatt az egy hónap alatt se jönne meg a vízumunk...

Nos... Ha már itt tartunk, kíváncsi valaki a véleményemre? Akár igen, akár nem, én most leírom, mert valamit már kell kezdenem vele. Szóval mikor kiderült ez az egész költözősdi, mikor már komolyabb fordulatokat vettek a dolgok, nem voltam túl lelkes. Persze, imádtam Ausztráliát, és egyszer mindenképpen vissza akartam menni, de hát ez volt az első évem a gimiben, a lehetőségekhez képest igen jó volt, rengeteg új emberrel ismerkedtem meg, elég volt nekem egy kis időre a változásokból ennyi is. Aztán szépen sorban, ahogy alakultak a dolgok, egyre lelkesebb lettem. Tudtam, hogy jó lesz, éreztem, hogy nem fogjuk megbánni. Aztán valahogy az egész lejtmenetbe állt, pontosan akkor, amikor az aberrált fickó nem vette meg végül a házunkat. Azóta így mennek a dolgok, ezzel kapcsolatban semmi pozitív nem történt, és őszintén szólva kiábrándultam ebből az egészből, nem akartam tudni a részleteket, csak végre kint lenni, mert az azt jelentené, hogy nincs több dolog, amin izgulni kéne. Csütörtökön minden porcikámmal reméltem, hogy megjön a vízum, és kedden mehetünk, de valójában legbelül már akkor tudtam, hogy nem így lesz. És ma este, amikor apum mondta, hogy el lett tolva négy héttel az egész, hát én kiakadtam. Napokra számítottam, esetleg egy-két hétre, de nem egy egész hónapra... Rengeteg hűhó a semmiért... És őszintén szólva kivagyok. Mintha már senki se hinné el, hogy valaha is megkapjuk azt a rohadt vízumot... És igazság szerint én már ott tartottam, sőt, ott tartok hogy nagyon is ki akarok végre jutni, erre tessék... Bármennyire szeretném is, érzem, hogy ebből már semmi se lesz...

Na jó, ne haragudjatok, nem traktállak titeket tovább a hülyeségeimmel, inkább megyek aludni.
Nasziasztok!

Helló mindenki!:)
Kicsit késett ez a bejegyzés, elnézéseteket kérem, el voltam foglalva. 

Akkor egy gyors helyzetjelentés: a ház eladásáról szóló szerződés megvolt, aláírva, minden, aztán vártunk. Hogy jöjjön a pénz. Az ugyan nem jött, de legalább a fickó volt olyan kedves, és szólt, hogy a dolog nem fog menni, ugyanis amint a legkisebb összeget is beteszi egy bankszámlára, azonnal lefoglalják, mondván hogy persona non grata. Hát így alakult, hogy mégsem adtuk el a házunkat.

Viszont van ennél nagyobb probléma is: nekünk öt napon belül a repülőn kéne ülnünk, és még nincs meg a vízum! A helyzet úgy áll, hogy el kellett mennünk egy orvosi vizsgálatra, amire szükség volt a vízumkérelemhez, csak hogy ott anyum bevallotta a trombózisát, ezzel pedig jócskán megnehezítette a helyzetet. Utólag már ő is bánja, de hát kin segít az most már? Szóval várunk, most már egyre idegesebben, az ügynökség, akik szervezik ezt az egészet már minden napra ígérgetik a vízumunkat, pedig még vissza se küldték Ausztráliából. Hát így állnak a dolgok. Ma van a határidő, ha ma nem jön meg, akkor eltoljuk a repülőjegyet egy héttel, és csak 3-án hagyjuk el az országot. Feltéve, ha addigra meg jön a vízum...

De persze amúgy sincsenek rendben a dolgok, már miért is lennének? Kedden a fogorvosnál egy röntgen után kiderült, hogy mind a négy bölcsességfogamat ki kéne műteni, ugyanis azok később összetolhatják a fogaimat, ezzel vasviselésre kényszerítve. Márpedig én nem fogok fogszabályzót hordani! Csak hát persze a műtét se megy olyan könnyen, kettesével lehet őket kiszedni, viszont egy hét a varratszedési idő, és azzal ugyebár egy darabig még repülőre se lehet ülni. Mondom frankó, nekünk nincs három hetünk ilyenekre, kint a tízszeresébe kerül egy ilyen kis mulatság, viszont egy többmilliós fogszabályzó se lenne a kedvemre. És ha ez még nem lett volna elég, délután a nőgyógyász is közölte, hogy ciszta van a mellembe, lehet, hogy ki kell műteni. Azt is! Azóta ez a helyzet tisztázódott, és nem, legalább emiatt nem kell kés alá feküdnöm, de azért kicsit már elegem volt. Egyszerűen valaki ott fent tényleg nem akarja, hogy ez nekünk összejöjjön...

Szóval így állnak a dolgok, holnap jelentkezem a hírrel, miszerint megkaptuk-e a vízumot, vagy sem, és aztán... aztán nem tudom, hogy mi lesz...
Ezer bocsánat a kissé negatív posztért, de nem érzem, hogy olyan hű de nagyon klappolnának a dolgok. Nem baj, csak optimistán!:)
Na sziasztok(:

Jónapokat kívánok!:)
Vagy inkább jó reggelt? Áh, egyre megy...:)

Felkeltem és gondoltam jövök, regélek nektek valamit, így hát itt volnék!:) Engedelmetekkel egy kedves kis párbeszéd felidézésével nyitnék, amit a napokban folytattam egyik haverommal:

Ő: - És megyek nyáron Balatonra, és blabla, fesztiválok, jujj de jó sötöbö.
Én: - Mi pedig költözünk Ausztráliába...
~ hatásszünet ~
Ő: - Na jól van, menj a p*csába!

Hát így szeretnek engem a barátaim.:') Ha már itt tartunk, ez egy igen érdekes dolog. Mármint a barátok. Hogy ki hogyan viszonyul az egészhez. Van, aki örül, jaj de jó lesz nektek, és van, aki már azt várja, hogy hazajöjjünk. Mondhatnám, hogy haverja válogatja, de tényleg érdekes azt nézni, hogy ki az, aki már most hiányol, és ki az, aki leszarja az egészet. Már most kíváncsi vagyok, hogy mi lesz akkor, ha már tényleg kint leszünk. Ha másból nem, legalább majd ebből profitálok: kik az igazi barátaim, és kik nem.:) Na hát majd meglátjuk!

Szóval eredetileg azt terveztem, hogy a készülődésről írok, úgyhogy tessék. Eddig nekem ez a program  - egyelőre még fakultatív - annyiból állt, hogy a könyveimet összepakoltam két dobozba: enyéim, és az elajándékozni valók. Most azonban úgy tűnik, hogy rá kell kapcsolni a dologra. Eddigi álláspont szerint csak ki akartuk adni a házat, hogy mindent lehordjunk a pincébe, rázárjuk az ajtót, és ha majd egyszer visszajövünk, itt legyen minden. Csak hát a dolgok általában úgy alakulnak, ahogy azt ők szeretnék. Szóval jött egy pasas, belépett, és azonmód felkiáltott: neki kell ez a ház, mégpedig így, cakompakk. Ámen, szólott erre apum, úgyhogy most van kemény 16 napunk az egész házat összepakolni dobozokba. Érdekes. Kezdjük ott, hogy a fickó szín aberrált. Igazából nekem teljesen mindegy, hogy ki veszi meg, éppúgy, ahogy apumnak is, addig, amíg virítja a pénzt, de hát ez a csávó... Apum utána nézett, mert gyanús volt a pasas: pár éve a 42. kőrözött volt a feketelistán, állítólag nem akart önszántából bevonulni a kóterbe, szóval inkább lelécelt. Hogy mi miatt kellett volna a sitten ülnie picit, azt nem tudjuk. Továbbá... A csávó a házat a három éves kislánya nevére akarja venni, úgy, ahogy eddig minden mással is tette. Okos, kiskorút nem lehet felelősségre vonni. Aztán az sem egy megszokott dolog, hogy a csávó kijelentette, ő nem rakja be bankba a pénzt, hogy ő ott utalgasson, hanem kifizeti készpénzben (hozzátenném, nem egy olcsó mulatság a házunk). Végül pedig aláírta a tanúbizonyságot, miszerint nem százas azzal, hogy egy folytában azt hajtogatta, hogy ő gyűlöli az embereket, megveszi a mellettünk lévő üres telket is, ő nem csinál rajta semmit, csak hogy ne járjanak ide a tulajdonosok, mert ő gyűlöli az embereket. És ezek után még bárki is megkérdezné, hogy jaj, ugyan már alig őrült a fickó, mit izgatod magad?! Hát kíváncsi leszek, az egyszer biztos...:')

Lassan majd neki is kéne állni pakolni. Ha tényleg eladjuk a házat ennek az abinak (saját szó, becézgessük már picit az aberráltat, olyan szép szó!:)) akkor kénytelen leszek elkezdeni dobozolni, pedig utálok. Hát mindegy, ez van...

Nos, megyek, ugyanis még tanulnom kéne, de ne csüggedjetek (bár ki csüggedne?), majd írok ha eladtuk a házat, és ha már a közelben lévő összes szomszéd le lett gyilkolva, rendben?:')
Na sziasztok!(:

Sziasztok!:)
Itt volnék megint, jöttem boldogítani a népet.:') Édesdrága Hellyikém kérdezett valamit a kinti tanulás mibenlétéről, én pedig úgy gondoltam, felhomályosítok mindenkit a dologgal kapcsolatban.

Szóval, az ottani oktatás egészen másmilyen, mint a miénk. Egy tanítási év nem 2011/201-es, hanem csupán 2012-es, ugyanis egy év januárban kezdődik, és karácsony előtt, decemberben ér véget. Így a leghosszabb, karácsonyi és nyári szünet decembertől januárig van, nagyjából másfél hónapig. Egy év négy negyedévből áll, ezek között vannak nagyjából 2 hetes szünetek. Remélem érthetően fogalmaztam.:) Tulajdonképpen az egész rendszer sokkal logikusabb, mint a miénk, és talán átláthatóbb is. Ebben a tanévben a második negyedév július 9-én kezdődik, ezen a napon kezdem el én is ausztrál pályafutásomat.:')

Már meg van, hogy melyik suliba fogok járni, ha jól tudom, már föl is vettek.:) Benowa State High School, akit érdekel, hogy mégis milyen a suli, ITT a honlapja, viszont találtam valami sokkal találóbbat: egy 2010-es, úgymond szalagavató KÉPEIT... Érdekes, eddigi ismereteim szerint nagyjából egy vörös-szőnyeges Oscar átadó néz ki így, de nem mondanám, hogy bánt a dolog.:P Már várom a percet, amikor az ausztrál csávóm oldalán kilibbenek egy limuzinból valami gyönyörű ruhában.:) Haha, jó is lenne!:)
Hogy legyen még min nevetni, elárulom, hogy az iskola igazgatóját Chippendale-nek hívják.:'D Biztos vagyok benne, hogy ahányszor csak ki kell majd mondanom a nevét, elfogom röhögni magamat.:) Szerencsétlen csávó... 

Nos, hogy mondjak még újat, a tanórák rendszere is egészen más. Az órák minden nap (ha jól tudom) 9-től 3-ig vannak, és mint a filmekben, iskolabusz viszi a elkószáló hajlamú nebulókat a suliba, hogy még véletlenül se tévesszék el az épületet a közelben lévő bevásárlóközponttal.:)

Viszont most jön, ami az egész költözősdivel kapcsolatban a legjobban megrázott: egyenruha van, kötelező(!); nincs se körömfestés, se smink, ezekért máglyára vetés jár. Na jó, talán nem, viszont ez kiakasztó!:| Nagyjából 5 éve nem volt a körmöm kifestetlen állapotban, szanaszét törik lakk nélkül, mihez fogok én kezdeni?! Az egyenruha se túl biztató, sőt, mondhatnám, hogy borzalmasnak tűnik: szürke szoknya, fehér ing, szürke nyakkendő és (gyengébb idegzetűek ne olvassák tovább!) fehér zokni fekete ormótlan, elképesztően ronda cipővel! Te jó ég, belegondolni is rossz. Anyumék persze egyből kaptak a témán, hogy milyen jó is az egyenruha, mindenki ugyan abban van, nincs gazdag vagy szegény, az ő idejükben is milyen jó volt, blablabla. Hol itt az egyéniség, kérdem én?! Még a gondolattól is kiráz a hideg, hát még ha majd abban kell nap mint nap suliba járnom.:') Márpedig kelleni fog... Valamennyire megnyugtat a tudat, hogy mindenkinek egyformán ocsmány göncbe kell végigszenvedni a napot, de azért még nem adtam fel a reményt, hogy a magyarokkal kivételeznek!:)

Szóval szerény véleményem szerint ennyit tudok a dologgal kapcsolatban, ha bárkit is érdekel ezen kívül még bármi más, tessék írni!:)
Na sziasztok!(:

Helló mindenki!:)
Arra az elhatározásra jutottam, hogy ismertetem veletek az
előzményeket, illetve, hogy mégis hogyan kötöttünk ki Ausztráliánál. 
Az egész 2008-ban kezdődött, ugyanis akkortájt, ha jól emlékszem, márciusban mentünk mi először (és eddig azt hittem, utoljára is) Ausztráliába. A háromhetes kiruccanás oka csupán a nyaralás volt, a voksunkat pedig azért a kenguruk földje mellett tettük le, mert ismerőseink már jó párszor visszajártak "nyaralni". Ezekből a nyaralásokból később 2 év kint élés következett, de ez egy teljesen más téma.:)

Szóval az akkor ott eltöltött három hét nagyban befolyásolta a döntést, ugyanis apum annyira szimpatikusnak találta az egész helyet, az embereket és minden ausztrál dolgot, hogy ő már (saját bevallása szerint) haza se jött volna akkor.:) A hazajövetel anyumon múlott, de ez sem lényeges. Hazajöttünk, vissza akartunk menni, ez volt a helyzet állása. Aztán, valahogy 2011 vége felé kezdett újra előjönni a dolog, komolyabban, mint valaha is gondoltam volna. Azt, hogy kevesebb mint egy év elteltével már költözünk is, még mindig nem tudom felfogni, pedig ideje lenne.:)

Szóval az már vili, hogy miért pont Ausztráliába, na de hogy egyáltalán miért, az itt a kérdés! Ebbe túlságosan nem mennék bele, a részletektől is megkíméllek titeket, legyen elég annyi, hogy apum munkahelyén nem-igen akad mit csinálni, áll az építőipar mint f*sz a lakodalomban, hogy szépen fogalmazzak.:') Mondjuk úgy, hogy apum nem igazán preferálja az ország mostani vezetését/állását, és azt mondta, vagy ül még egy helyben tovább, és várja azt a bizonyos sültgalambot, vagy pedig tesz is valamit. Hát ebből a tenni akarásból lett Ausztrália, meg az egész költözősdi.:) Hogy mennyi mindent kellett ehhez megszervezni, aláírni, keresgélni, azt már el se árulom, részben azért mert fogalmam sincs róla, részben pedig mert ez egy rettentően bonyolult helyzet, órákig lehetne írni róla, viszont éppoly unalmas is.:) 

Hát itt tartunk most. A vízumkérelmet már beadtuk, pontosan két hete pénteken, hogy mikor jön meg, az pedig napok kérdése. A vízum egy évre szól, pontosabban 13 hónapra, de fene tudja még, hogy hol leszünk mi egy év múlva.:) Könnyen előfordulhat, hogy ebből az egy évből lesz még több is, de akár az is, hogy 13 hónap után hazajövünk, és itthon örülünk annak hogy megtanultunk perfect angolul.:) Ki tudja, annyi mindentől függ ez még...

Na de ha már ennyire belejöttem, elárulom, hogy én hogy érzem magam jelen álláspont szerint... Francba, nincs is erre szó!:) Úgy vagyok vele, mint egyes emberek a látószerveikkel - egyik sír, másik nevet. Biztos rohadt jó lesz, 8. éve tanulok angolul, szóval ez az egy év felteszi majd az i-re a pontot, az tuti.:) Nem vagyok az a befelé forduló típus, könnyen összebarátkozom bárkivel, legyen az fiú vagy lány, üzbegisztáni vagy pápua-új guineai.:) Ilyen téren nem hiszem, hogy gondok lesznek, sőt, én még szeretem is az új dolgokat, a változást. Vagyis eddig azt hittem, hogy szeretem, de néha belegondolok, hogy mennyi mindent kell itt hagynom Magyarországon, mennyi barátot, emléket, és mennyi boldog percet, és hát ilyenkor van, hogy felvillan az egésznek a negatív oldala is. De nem depizünk be! Nem ülök itthon egymagamban és bőgök amiért három hét múlva el kell menni, hanem minél több időt töltök a barátaimmal meg a haverjaimmal, és kiélvezem még a magyarországi élményeket. Hogy aztán majd legyen hely az ausztráloknak is!:) Mert abból is lesz bőven, ebben biztos vagyok.:)

Hát ennyi lettem volna mára, lehet kicsit sok is, akkor elnézést!:) Ha bárkinek kérdése, óhaja-sóhaja, panasza van, ne fogja vissza magát!;)
Na sziasztok!(:

Hát akkor sziasztok, egyelőre még nemlévő látogatóim!:)
Mint mindent, valahogyan ezt a blogot is el kell kezdeni, úgyhogy bele is csapnék a lecsóba. Illendő lenne valami bemutatkozás, csak hogy a formaságoknál maradjunk, szóval tessék: tizenhat éves, gimnazista csaj vagyok, még az elkövetkező 23 napban diósdi.:)

Hogy azután mi lesz, nos az egy nagyon jó kérdés. Ugyanis június 26-án felszáll egy ferihegyi (tudom, tudom, de nekem már örökre Ferihegy) gép, amin családostól fogok csücsülni, és egy-két átszállás, na meg harminc-pár óra múlva Ausztráliában fogunk állni szőröstől-bőröstől, cakompakk. Ezt a blogot pontosan azért hoztam létre, mert úgy gondolom, egy ilyen horderejű költözésről még egy óvodásnak is van véleménye, hát még egy 16 éves tininek, aki kénytelen mindent itt hagyni! Tessék, lehet sajnálni!:')

A továbbiakban szeretném leírni a körülményeket, a részleteket és miegymást, aztán pedig ha már kint leszünk, az élményeket, gondolatokat, képeket, et cetera.
Ez az egész blogírósdi nem arra megy ki, hogy bárkit is elítéljek bizonyos döntések miatt, hogy példát statuáljak vagy hogy elrettentsek/buzdítsak bárkit is, csupán szeretném a gondolataimat leríni a helyzettel kapcsolatban, hogy aztán, egy év elteltével majd vissza tudjam nézni, mit is hittem a költözés milyenségéről.:) És persze, hogy miben lett (illetve miben nem) igazam.:)

Ha akad majd valaki, aki a blogomra téved, egész nyugodtan hagyhat véleményt, lehet sajnálni vagy irigyelni, kérdezni vagy válaszolni, szívetek joga.:)
Nos, egyelőre ennyi lett volna, aztán majd szépen jövök a bejegyzésekkel, lehet félni!:D
Na sziasztok!(: