Hát akkor sziasztok, egyelőre még nemlévő látogatóim!:)
Mint mindent, valahogyan ezt a blogot is el kell kezdeni, úgyhogy bele is csapnék a lecsóba. Illendő lenne valami bemutatkozás, csak hogy a formaságoknál maradjunk, szóval tessék: tizenhat éves, gimnazista csaj vagyok, még az elkövetkező 23 napban diósdi.:)

Hogy azután mi lesz, nos az egy nagyon jó kérdés. Ugyanis június 26-án felszáll egy ferihegyi (tudom, tudom, de nekem már örökre Ferihegy) gép, amin családostól fogok csücsülni, és egy-két átszállás, na meg harminc-pár óra múlva Ausztráliában fogunk állni szőröstől-bőröstől, cakompakk. Ezt a blogot pontosan azért hoztam létre, mert úgy gondolom, egy ilyen horderejű költözésről még egy óvodásnak is van véleménye, hát még egy 16 éves tininek, aki kénytelen mindent itt hagyni! Tessék, lehet sajnálni!:')

A továbbiakban szeretném leírni a körülményeket, a részleteket és miegymást, aztán pedig ha már kint leszünk, az élményeket, gondolatokat, képeket, et cetera.
Ez az egész blogírósdi nem arra megy ki, hogy bárkit is elítéljek bizonyos döntések miatt, hogy példát statuáljak vagy hogy elrettentsek/buzdítsak bárkit is, csupán szeretném a gondolataimat leríni a helyzettel kapcsolatban, hogy aztán, egy év elteltével majd vissza tudjam nézni, mit is hittem a költözés milyenségéről.:) És persze, hogy miben lett (illetve miben nem) igazam.:)

Ha akad majd valaki, aki a blogomra téved, egész nyugodtan hagyhat véleményt, lehet sajnálni vagy irigyelni, kérdezni vagy válaszolni, szívetek joga.:)
Nos, egyelőre ennyi lett volna, aztán majd szépen jövök a bejegyzésekkel, lehet félni!:D
Na sziasztok!(: