Jónapokat kívánok!:)
Vagy inkább jó reggelt? Áh, egyre megy...:)

Felkeltem és gondoltam jövök, regélek nektek valamit, így hát itt volnék!:) Engedelmetekkel egy kedves kis párbeszéd felidézésével nyitnék, amit a napokban folytattam egyik haverommal:

Ő: - És megyek nyáron Balatonra, és blabla, fesztiválok, jujj de jó sötöbö.
Én: - Mi pedig költözünk Ausztráliába...
~ hatásszünet ~
Ő: - Na jól van, menj a p*csába!

Hát így szeretnek engem a barátaim.:') Ha már itt tartunk, ez egy igen érdekes dolog. Mármint a barátok. Hogy ki hogyan viszonyul az egészhez. Van, aki örül, jaj de jó lesz nektek, és van, aki már azt várja, hogy hazajöjjünk. Mondhatnám, hogy haverja válogatja, de tényleg érdekes azt nézni, hogy ki az, aki már most hiányol, és ki az, aki leszarja az egészet. Már most kíváncsi vagyok, hogy mi lesz akkor, ha már tényleg kint leszünk. Ha másból nem, legalább majd ebből profitálok: kik az igazi barátaim, és kik nem.:) Na hát majd meglátjuk!

Szóval eredetileg azt terveztem, hogy a készülődésről írok, úgyhogy tessék. Eddig nekem ez a program  - egyelőre még fakultatív - annyiból állt, hogy a könyveimet összepakoltam két dobozba: enyéim, és az elajándékozni valók. Most azonban úgy tűnik, hogy rá kell kapcsolni a dologra. Eddigi álláspont szerint csak ki akartuk adni a házat, hogy mindent lehordjunk a pincébe, rázárjuk az ajtót, és ha majd egyszer visszajövünk, itt legyen minden. Csak hát a dolgok általában úgy alakulnak, ahogy azt ők szeretnék. Szóval jött egy pasas, belépett, és azonmód felkiáltott: neki kell ez a ház, mégpedig így, cakompakk. Ámen, szólott erre apum, úgyhogy most van kemény 16 napunk az egész házat összepakolni dobozokba. Érdekes. Kezdjük ott, hogy a fickó szín aberrált. Igazából nekem teljesen mindegy, hogy ki veszi meg, éppúgy, ahogy apumnak is, addig, amíg virítja a pénzt, de hát ez a csávó... Apum utána nézett, mert gyanús volt a pasas: pár éve a 42. kőrözött volt a feketelistán, állítólag nem akart önszántából bevonulni a kóterbe, szóval inkább lelécelt. Hogy mi miatt kellett volna a sitten ülnie picit, azt nem tudjuk. Továbbá... A csávó a házat a három éves kislánya nevére akarja venni, úgy, ahogy eddig minden mással is tette. Okos, kiskorút nem lehet felelősségre vonni. Aztán az sem egy megszokott dolog, hogy a csávó kijelentette, ő nem rakja be bankba a pénzt, hogy ő ott utalgasson, hanem kifizeti készpénzben (hozzátenném, nem egy olcsó mulatság a házunk). Végül pedig aláírta a tanúbizonyságot, miszerint nem százas azzal, hogy egy folytában azt hajtogatta, hogy ő gyűlöli az embereket, megveszi a mellettünk lévő üres telket is, ő nem csinál rajta semmit, csak hogy ne járjanak ide a tulajdonosok, mert ő gyűlöli az embereket. És ezek után még bárki is megkérdezné, hogy jaj, ugyan már alig őrült a fickó, mit izgatod magad?! Hát kíváncsi leszek, az egyszer biztos...:')

Lassan majd neki is kéne állni pakolni. Ha tényleg eladjuk a házat ennek az abinak (saját szó, becézgessük már picit az aberráltat, olyan szép szó!:)) akkor kénytelen leszek elkezdeni dobozolni, pedig utálok. Hát mindegy, ez van...

Nos, megyek, ugyanis még tanulnom kéne, de ne csüggedjetek (bár ki csüggedne?), majd írok ha eladtuk a házat, és ha már a közelben lévő összes szomszéd le lett gyilkolva, rendben?:')
Na sziasztok!(: